Személyi és vagyonőr

Szerettem programozni az első C64-esem és szerettem programozni az első 486-omat, majd az összes többi PC-met is. Még ma is szeretek programozni, akkor is ha tanácsadóként keresem a kenyerem.

A kezdeti időkben még nem ment jól az üzlet, így gyakran kellett kiegészítő munkákat vállalnom a tanulás, vagy a szoftverfejlesztés mellett. Volt egy időszak amikor egy játékteremben voltam "kulcsos" (kezeltem a kasszát és a gépeket). A munka egészségtelen volt, mivel esténként egy zárt helyen kellett cigifüstben dolgozni esetenként részeg és/vagy agresszív embereket kiszolgálni.

A munka pozitív oldala az volt, hogy déltől kb. délután 5-6 óráig szinte senki nem volt a játékteremben, így tudtam tanulni és szoftvert fejleszteni. Ebben az időben vettem meg az első laptopomat és tettem le a személy és vagonőr vizsgámat is a munka miatt.

A játékteremből egy középiskolába igazoltam át mint "számtek" tanár. Időm kevesebb maradt, de már nagyon utáltam a cigaretta füstöt plusz a késsel (egy esetben pisztollyal) és székekkel fenyegetőző kisebbséget éjszakánként.


Kategóriák:

Kik vagyunk?

  • Lukács Krisztián

    Családfő, akinek fő célja, hogy teljes életet éljen.

  • Darnyik Szilvia

    Anya és feleség. Igazságszerető, lényeglátó. Múzsa és pénzügyi zseni. A legjobb író a Földön.

  • Lukács Leon

    Foglalkoztatási Hivatal Vezető. Mókamester és erőbajnok. Kicsikincsünk.

Hogy telnek a napjaim?